MÁRTA Z. RÉTI

 

Mindig is szerettem és tudtam is rajzolni, ezért lettem nyomdai retusőr.

Testvérem által ismertem meg Ghyczy György festőművészt, a budapesti Nyitott Műterem vezetője volt. Ott kezdődött el igazán festői "karrierem".

Kipróbáltam többféle technikát. Legjobban a pasztellt szerettem meg, majd nyolc éven keresztül ezzel készültek képeim. Jóval később került előtérbe az olaj, az élénk, gyönyörű színekkel, sokkal jobban tudtam visszaadni a tájak szépségét. Mai napig is ezzel dolgozom, úgy érzem sikerrel.

Minden évben sikerült eddig eljutnom egy-egy alkotótáborba. Eleinte ezekben a táborokban csak tanultam, s igyekeztem mindent elsajátítani, ami a festészethez szükséges.

Legnagyobb  segítőm, mesterem Sáska Tibor festőművész, akinek táborába majd húsz éve járok a Balaton felvidékre, Nemesvámosra.

Voltam Kőszegen és Fülöpjakabon, az Alföldön. Ennek a tábornak vezetője, a már elhunyt nagy festőművész Dulity Tibor volt.

Magyar témájú képeim nagy része a helyszínen készül, a külföldieket a testvéreim által küldött fotókról festem meg.

Nem másolok, hanem festménnyé alakítom át azokat.

Minden évben igyekszem legalább egy önálló kiállításon részt venni.

Nagyon szeretek festeni magam és mások örömére. Ez életem egyik legfontosabb része: láttatni azt a szépet, ahová talán a legtöbben el sem jutnak.

 

 

I always loved to draw and I was good at it. That's why I became a graphic retoucher at a printing office.

My younger sister introduced me to painter Ghyczy György, who managed a workshop open to the public. This is where I started my carrier as an artist. 

I experimented different techniques. I preferred working with pastel and that was my technic for 8 years. Only much later I switched to oil because with it's vivid, beautiful colors I could bring my landscape pictures to life. 

Art camps have been essential in developing and improving my technique. 

At the beginning I was a student eager to learn everything I could about painting. 

I participated in numerous camps led by the late Dulity Tibor in Köszeg.

I owe most of my progress to artist Sáska Tibor whose camps in Nemesvámos I have been attending for the past 20 years.

I paint most of my Hungarian landscapes „plein-air”, on the spot in these camps while my foreign subjects are inspired by photos taken and sent to me by my sisters. I turn them into paintings. 

I have had numerous exhibitions in Hungary. 

Painting is one of my biggest joy in life and via my paintings I hope to take people to beautiful places where maybe they never get to.